Az első félidőben a Sebők – Deniszov, Koller, Horváth, Mohl – Farkas, Polonkai – Durica, Dvéri, Nagy – Sitku összeállítású csapat futballozott. Az első negyedóra kiegyenlített játékot hozott, a tatárok (Jasin – Pimenov, Loskin, Gyemenyko, Ritov – Komkov, Perov, Petrovics, Skorohodov – Zeba, Kanenda) szervezetten, zártan futballoztak, és nagyon figyeltek rá, hogy Sitku ne tudjon leválni őrzőjéről.

A 15. perc után viszont a Vidi 120 másodperc alatt három gólt is lőhetett volna! Előbb a balszélen megugró Nagy Dani durrantotta ígéretes helyzetből fölé a labdát (pedig Durica árván várta a bepasszt), majd gyönyörű szabadrúgás-variáció végén a Dvéri Zsolt által bepasszolt labdát Horváth „Pera” rúgta kapura, Jasin, nevéhez méltóan tolta a labdát a keresztléc fölé, majd a szöglet nyomán Polonkai lőtt sokat ígérően – centiméterekkel tévesztette csak el az irányzékot. Attilának volt még egy bíztató fejese is, de vagy Dmitrij Jasin kente be valamivel a kapufákat, vagy tényleg orbitális pechünk van: érintetlen maradt a hálója.

A második játékrészben az új csapat (Németh – Vadász, Csobánki, Kakas, Fejes – Lattenstein, Sándor – Lelkes, Gulyás, Drabenjuk – Dajics) is igyekezett, de a szakadó esőben sok pontatlanság csúszott a játékukba. A helyzetei a cseresornak is megvoltak, Dajics félfordulatból, egyből eresztett meg nagyon szép lövést, a labda a kapufán landolt, majd a kapus mögött átgurulva jött vissza a mezőnybe, és Sándor Pista is kapura küldött egy gólszagú lövést – kár, hogy nem ment be.

Nem úgy, mint a másik oldalon a malawi Esau Kanenda, aki betalált Németh Viktor hálójába, és ezzel 1-0-ra nyertek a tatárok.