Csapatunk ma délután Tabajdon lejátszotta utolsó őszi bajnoki mérkőzését. Ellenfelünk egész ősszel remekül szerepelt, végig dobogós helyen voltak, csupán az utolsó néhány fordulóban gyűjtöttek be néhány vereséget. Mi remekül kezdtük ezt az őszi szezont, hazai pályán sokáig veretlenek voltunk, sőt igazi gólparádékat rendeztünk, igaz idegenben már nem ment ilyen jól. Ez a kettősség jellemezte egész ősszel csapatunkat. Csupán Zámolyon sikerült pontot rabolnunk, az összes többi idegenbeli meccsünket elveszítettük nem is kevés kapott góllal. Az utolsó két hazai meccsünket nagyon elrontottuk, előbb a listavezető Vál nyert simán 3:0-ra legutóbb pedig a Csókakő ütött ki bennünket villanyfényes mérkőzésen.
Szerettük volna szépen befejezni ezt az őszt, és ez látszott is rajtunk, végre nem felemelt kézzel mentünk ki a pályára. Meglepően jól játszottunk a sokkal esélyesebb Tabajd otthonában. Ellenfelünk alig jött át a mi térfelünkre, igaz mezőnyfölényünk helyzetekben nem mutatkozott meg, de a labdabirtoklás aránya körülbelül 65% - 35% lehetett a mi javunkra.
Egyetlen egy védelmi hibánkat könyörtelenül kihasználta a Tabajd. Az ellenfél védője a saját tizenhatosa előtt megszerezte a labdát, majd hatalmas tempóban, mintegy 70 métert sprintelt végig a pályán úgy, hogy egyetlen játékosunk sem tudta feltartóztatni, végül teljesen üresen vezethette a kapunkra és a kifutó kapus mellett a bal alsóba gurította a labdát. Hatalmas egyéni teljesítmény volt ez a szóló, ugyanakkor a mi kritikánk is, hiszen nem szabad, hogy egy játékos 70 métert sprinteljen és cselezzen úgy, hogy semmilyen eszközzel nem próbáljuk megállítani. Ráadásul a gól a legrosszabbkor jött, a 45. percben, tehát a hazaiaknál volt a lélektani előny a félidőben.
Fordulás után eggyel nagyobb fokozatba kapcsoltunk, ellenfelünk csak ritkán jutott el a kapunk közelébe, de igazi helyzetbe nem nagyon kerültek, igaz egy szöglet után majdnem sikerült gólt fejelniük, de kapusunk a gólvonal környékén megfogta a labdát. Sok hazai játékos és szurkoló reklamált, miszerint a labda már áthaladt a gólvonalon, de a partjelző és a játékvezető is határozottan jelezte, hogy a labda nem haladt át a gólvonalon. A mérkőzés után a hazai játékosok többsége is elismerte, hogy nem volt gól. A félidő közepén edzőnk egy védő helyett csatárt küldött be, ezáltal még többet birtokoltuk a labdát, de sajnos igazi gólhelyzetet nem sikerült kialakítanunk, pedig az utolsó 8-10 percben a kapujukhoz szögeztük ellenfelünket.
Mindent figyelembe véve, csapatunk ma teljesen rászolgált volna legalább az egyik pontra, hiszen az idei szezon legjobb játékát produkáltuk. Minden játékosunk nagyon jó felfogásban játszott ma, erre a teljesítményre már lehet építeni. Sajnos a szerencse elpártolt ma tőlünk, de végre büszkén, emelt fővel hagyhattuk el a pályát, hiszen az utolsó percekben a hazai szurkolók és játékosok már azért könyörögtek, hogy fújja le a bíró a mérkőzést. Apró siker ez számunkra, de talán mindenkinek erőt és hitet adhat, hogy érdemes folytatni a megkezdett utat, és ha télen sikerül 1-2 játékossal bővíteni a keretünket, akkor tavasz végére a középmezőnyben végezhetünk, hiszen nincs nagy lemaradásunk.


További eredmények és tabella