Tabella
 
1. Soroksár 3 7
2. Gyirmót
3
 7
3. VIDEOTON 3 6
4. Kazincbarcika 3 5
5. Tiszakécske 3 5
6. Ajka 2 4
7. Szentlőrinc 2 4
8. Kecskemét 3 4
9. Nagykanizsa 3
3

10.

 Csákvár 3 3
11. DVTK 2 3

12.

 Karcag

3

3
13. Szeged 2 1
14. BVSC 2 1
15. Mezőkövesd 2 0
16. Kozármisleny 3 0
  részletes tabella    
  
 Bejelentkezés
A szurkolók csak találgatnak
Az őszi sikertelen produkciót követően az új vezetőedző irányítása mellett a Videoton sorra nyerte mérkőzéseit, s az idén lejátszott mérkőzések alapján vezeti a tabellát. Minden rendben ment, sehonnan egy panasz, mindenki mosolygott és elégedett volt. Mígnem szombat este robbant az a bizonyos bomba.
 

A Zalaegerszeg elleni mérkőzés előtt Bicskei Bertalan, egy a Videoton klubigazgatójához intézett újságírói kérdést követően közölte, hogy a nyártól már nem kíván Székesfehérváron edzősködni. Döntését nem indokolta meg sem az újságíróknak, sem a jelenlévő vezetőnek, sem pedig a mérkőzést követően a szurkolóknak. Így aztán mindenki találgat. Készülnek a minden alapot nélkülöző verziók, hallani féligazságokon alapuló történeteket is, de a vezetőedzőét nem. Beszélik, hogy két játékos büntetése körül kialakult helyzet a kiváltója a tréner döntésének. Ha így van, miért nem lehet ezt közölni? Ha nincs így, miért nem lehet a döntés bejelentését követően azonnal indokolni is, hogy megelőzhetők legyenek a pletykák? És miért nem a Videoton FC Kft ügyvezetője tudta meg először a hírt, miszerint új edző után nézhet a nyártól? Egyáltalán: mi az oka ennek a nagy titkolózásnak?
Hallgatnak az edzők és hallgatnak a játékosok is. Pedig a Videotonnak rendkívül kitartó és nagyon hűséges szurkolótábora van. Ők ez elmúlt évtizedben szinte sikerek nélkül tartottak ki szeretett csapatuk mellett. Időnként kapnak egy kevés jót a csapattól, de mire komolyabb reményeket szőnének, addigra rendre visszaesés tapasztalható. Talán ők azok, akik leginkább megérdemelnék az őszinteséget mind a Kft vezetői, mind pedig a vezetőedző részéről. De mint már annyiszor, ők most is csak huszadrangúak ebben a problémákkal terhes magyar labdarúgásban. Ők, akik rendre fizetnek azért, hogy szerethessenek valamit. Ők, akik rendre elkísérik csapatukat az idegenbeli mérkőzésekre. Ők, akik a legapróbb sikereknek is nagyon tudnak örülni. És most ők azok, akik ismét aggódnak és egymást kérdezgetik, hogy mi történt.
És ők azok, akik csak a sor végén állva várhatják, hogy néhány őszinte szó eljusson hozzájuk.
2003.04.14. 10:27
 
Vissza    Nyomtatás