Tabella
 
1. Honvéd 21  48
2. Vasas
21
  46
3. Kecskemét 21  36
4. Mezőkövesd 21  36
5. Csákvár 21  33
6. VIDEOTON 21  31
7. Karcag 21  31
8. BVSC 21  30
9. Szeged 21
 28

10.

 Kozármisleny 21  28
11. Tiszakécske 21  26

12.

 Ajka

21

 25
13. Békéscsaba 21  22
14. Budafok 21  21
15. Szentlőrinc 21  20
16. Soroksár 21  19
  részletes tabella    
 
 Bejelentkezés
A szurkolók csak találgatnak
Az őszi sikertelen produkciót követően az új vezetőedző irányítása mellett a Videoton sorra nyerte mérkőzéseit, s az idén lejátszott mérkőzések alapján vezeti a tabellát. Minden rendben ment, sehonnan egy panasz, mindenki mosolygott és elégedett volt. Mígnem szombat este robbant az a bizonyos bomba.
 

A Zalaegerszeg elleni mérkőzés előtt Bicskei Bertalan, egy a Videoton klubigazgatójához intézett újságírói kérdést követően közölte, hogy a nyártól már nem kíván Székesfehérváron edzősködni. Döntését nem indokolta meg sem az újságíróknak, sem a jelenlévő vezetőnek, sem pedig a mérkőzést követően a szurkolóknak. Így aztán mindenki találgat. Készülnek a minden alapot nélkülöző verziók, hallani féligazságokon alapuló történeteket is, de a vezetőedzőét nem. Beszélik, hogy két játékos büntetése körül kialakult helyzet a kiváltója a tréner döntésének. Ha így van, miért nem lehet ezt közölni? Ha nincs így, miért nem lehet a döntés bejelentését követően azonnal indokolni is, hogy megelőzhetők legyenek a pletykák? És miért nem a Videoton FC Kft ügyvezetője tudta meg először a hírt, miszerint új edző után nézhet a nyártól? Egyáltalán: mi az oka ennek a nagy titkolózásnak?
Hallgatnak az edzők és hallgatnak a játékosok is. Pedig a Videotonnak rendkívül kitartó és nagyon hűséges szurkolótábora van. Ők ez elmúlt évtizedben szinte sikerek nélkül tartottak ki szeretett csapatuk mellett. Időnként kapnak egy kevés jót a csapattól, de mire komolyabb reményeket szőnének, addigra rendre visszaesés tapasztalható. Talán ők azok, akik leginkább megérdemelnék az őszinteséget mind a Kft vezetői, mind pedig a vezetőedző részéről. De mint már annyiszor, ők most is csak huszadrangúak ebben a problémákkal terhes magyar labdarúgásban. Ők, akik rendre fizetnek azért, hogy szerethessenek valamit. Ők, akik rendre elkísérik csapatukat az idegenbeli mérkőzésekre. Ők, akik a legapróbb sikereknek is nagyon tudnak örülni. És most ők azok, akik ismét aggódnak és egymást kérdezgetik, hogy mi történt.
És ők azok, akik csak a sor végén állva várhatják, hogy néhány őszinte szó eljusson hozzájuk.
2003.04.14. 10:27
 
Vissza    Nyomtatás