Csank János értékelt
Csank János a Videoton FCF vezetőedzője a Fehérvár Televízió tegnap esti sportműsorában, illetve a Fejér Megyei Hírlap mai számában értékelte a csapat elmúlt évi teljesítményét. Véleménye szerint sokkal több volt a társaságban, mint amennyit kihozott magából, s ennek okai elsősorban a sok sérülés, az eltiltások és az anyagi gondok voltak. Saját további munkájával kapcsolatban kiemelte, hogy még egy éves szerződés köti a klubhoz, s várja a leendő ügyvezető igazgató megkeresését.
 

Székesfehérvár (mj) - Bár nem voltak kiesési gondjai, mégis, történetének egyik legnehezebb időszakán van túl a Videoton FCF labdarúgócsapata. A gondok menet közben keletkeztek, s a hullámok ma is fodrozódnak...A tavalyi szezon után, az új idényre alaposan átalakult a piros-kék egylet. A szakmai stáb „erőssége“ nem változott, hiszen Bicskei Bertalant egy másik - Fehérváron jól ismert és a szurkolók áltak kedvelt - exszövetségi kapitány, Csank János váltotta fel a kispadon. A mestert állandó segítője, Vass László is követte a Balaton FC-től, míg harmadikként Csató Sándor csatlakozott az edzői csapathoz. A korábbi kedvenc, Csucsánszky Zoltán mint technikai igazgató kapcsolódott be a napi mnkába. A stábbal tehát nem volt probléma, s jelentősen megerősödött a játékoskeret is.
Változások a keretbenJelentős számú, külföldről érkezett idegenlégiósok ölthették magukra a piros-kék mezt. Így a romániai Tudor (kapusként), a középpályás Voicu, a csatár Savu, továbbá a szlovák támadó Medved. Csankékkal együtt több exsiófoki futballista is érkezett a Vidihez: Schwarcz, Koller és Pantics, míg a kapus Turi Zalaegerszegről, Hercegfalvi Kispestről, a válogatott Fehér Csaba testvére, Fehér Attila pedig Szekszárdról igazolt a Vidihez. Elkezdődött a közös munka, s mindjárt az első megmérettetés az UEFA Intertotó Kupában. Verhetőnek tűnő ellenfél jutott a csapatnak, a bolgár Marek neve senkinek sem mondott sokat, ám végül a visszavágón az ezüstgólnak köszönhetően a rivális ment tovább. Bosszantó volt a kiesés, főleg anyagi szempontok miatt, hiszen a következő ellenfél, a német Wolfsburg, a nézettség és a televíziós közvetítés miatt, több tízmillió forintos bevételt hozott volna a konyhára. Talán ez is hiányzott a későbbiekben...
A felkészülés során lassan összeállt a csapat, s az is kiderült, hogy Csank több saját nevelésű fiatalt: Magasföldit, ifj. Horváthot, Viniczait, Tereánszky-Tóthot, Köntöst, majd későbbiekben Nagyot, Lattensteint is szívesen lát és foglalkoztat a keretben. Elkezdődött a bajnokság, a szakvezetés és a csapatot működtető gazdasági társaság célja az első körben az volt, hogy a Videoton FCF harcolja ki a felsőházi tagságot. A Magyar Kupában nem is annyira titkoltan a döntőbe várták a csapatot, így a finálé rendezési jo-gát is megpályázták a vezetők.
Kezdetben jól alakultBár az újonc Pécs ellen itthon 1-1-re végződött a rajt, a folytatásban lassan magára talált a gárda. Pedig volt gondja Csank Jánosnak, hiszen a sérülések (például Pantics) miatt nem állt rendelkezésére az általa megálmodott „álomtizenegy.“ Döntetlen az FTC otthonában, majd siker a Győr ellen - a nézők máris a dobogóról beszéltek. Aztán jött egy kijózanító pofon a Haladástól (3-0), de a szekér nagy lendülettel ment előre. A következőkben két, a későbbiekben a bajnoki címre is esélyes csapatot: a Balatont, majd a Debrecent oktatta a Vidi, sőt idegenben az Újpestet is verték.
Ezzel teljesült a szurkolók óhaja, hiszen Dvériék megvetették lábukat a dobogón. Közben a Magyar Kupában is minden a tervek szerint alakult, a Pénzügyőr, az Orosháza, majd a Győri Integrál elleni győzelmekkel már a legjobb nyolc között várhatta a sorsolást a Vidi.
Október környékén jártunk ekkor, s az égen egyre inkább gyülekeztek a viharfelhők. Az újabb sérülések mellett az is látható volt, hogy talán Tudor és Voicu kivételével, a légiósok még nem illeszkedtek be a csapatba, s nem hozták formájukat, azt, amiért szerződtették őket. Aztán kiderült - ha nem is nagy nyilvánosság számára -, hogy anyagi gondok nehezítik a napi munkavégzést. Az érdekeltek utólag, némi késéssel, ezzel a ténnyel magyarázták a hirtelen gyengébbre váló teljesítményt.
Az alapszakasz második körében vált világossá, hogy valami nincs rendben: az őszi öt találkozón a Vidi a lehetséges 15 pontból, csak a Győrben elért 2-2-nek (Magasföldi emlékezetes sérülésekor) köszönhető 1 ponttal lett gazdagabb. Egyre távolabb került a felsőház, s az MK is „elúszott“ a Zalaegerszegen elszenvedett vereség miatt.
Az igazi mélyrepülésA tavasz nem a legjobb hangulatban kezdődött, hiszen a játékosok egyre türelmetlenebbül várták az ősszel „megszolgált“ pénzüket. Még olyan hírek is szárnyra keltek, miszerint töb-ben a távozás gondolatával foglalkoznak. Végül maradtak, a kevés lehetőséghez jutó Földes kivételével, aki Felcsútra került kölcsönbe. Az érdekeltek kérésére elmaradt a tunéziai edzőtábor, annak költségeit mindenki a saját zsebében szerette volna inkább látni. Az alapszakaszból még hat találkozó volt hátra: két döntetlen jelentette a pozitívumot, vagyis elúszott a felsőház. Nem csoda, hogy időnként még Csank János is elvesztette a türelmét, s egy-két sajtónyilatkozatában ennek hangot is adott. Az alsóházban egy kissé jobban ment a játék, de azzal együtt is csak a 8. helyen végzett a csapat.
A mester szerint...- Amikor Fehérvárra szerződtem ismét, álmomban sem gondoltam arra, hogy a siófokihoz hasonló helyzet adódik majd itt is elő. Őszintén megmondom, nem én jelentkeztem a Videoton vezetőedzői posztjára, hanem engem kerestek meg a vezetők. A Vidin kívül még négy lehetőségem volt, ezért is közöltem a fehérváriakkal: amennyiben gondok lesznek az anyagiakkal, akkor ne hozzanak Sóstóra, de arról biztosítottak, hogy nem lesz probléma. Ezért, valamint azért is fogadtam el az ajánlatot, mert korábban dolgoztam már itt, s szerettem az itteni közeget. Nos, ezért sem értem és nem csípem azokat a megnyilatkozásokat, miszerint sokallják a fizetésemet - kezdte mondandóját a vezetőedző.
Csank azt is közölte, hogy nagyon sajnálja azt, ami a csapat életében bekövetkezett. Még akkor is, ha nem ez volt élete legjobb együttese, de értékes játékosok alkotják a Videotont, s ha jól összeállhattak volna, úgy az élmezőny meghatározó tagjaként, erőteljesen beleszóltak volna a helyezések sorsába.
Kérésemre, miszerint értékelje a csapat teljesítményét, azonnal érkezett a válasz.
- Két dolog miatt nem lehet objektívan értékelni a szezont. Az egyik a pénzes, a másik pedig a pénztelen korszak. Addig, amíg rendben volt az anyagi helyzetünk, a sajtóban a bajnok-esélyesek között is emlegettek minket. Aztán beütött a krach, s ez demoralizálta a csapatot. A hazai vezéregyéniségek sem voltak egészségesen fűtött emberek, az évek óta tartó problémák miatt. A magyarok motivációs bázisa kezdett lemerülni, s ez a nyolc idegenlégióson is látszott. Amúgy pedig az a véleményem, hogy Magyarországon humánusak vagyunk a légiósokkal, míg külföldön kifizetik, s ha kell, akkor elküldik őket. Rendkívül kellemetlen volt a szituáció. Alapvetően a bajnokság első részében jól teljesített a csapat, a későbbiekben már csak néha érte el a közepes szintet. Értékeink persze voltak, elég, ha csak arra gondolunk, hogy több válogatottat is adtunk.
- Mit hoz, mit hozhat a jövő?
- A magam részéről bizakodó vagyok, s nagyon remélem, hogy megnyugtatóan rendeződnek a dolgok. Csak azt nem értem, hogy ez miért nem történt meg korábban? Most mindenki június 15-re, a holnapi határidőre vár. Egy biztos, olyan dolgok történtek, amelyek később nem fordulhatnak elő. Tudja, a munkának már rég pezsegnie kéne, de nálunk még senki sem tud semmit a folytatásról...

2004.06.14. 07:03
 
Vissza    Nyomtatás