Komódi Lacitól megvált a Videoton FC Kft vezetője | |
Négy mérkõzéssel a bajnokság befejezése elõtt megállapítható, hogy Komódi László felemás évet tudhat maga mögött. Az õsz remekül sikerült a Videoton középpályásának, hiszen nemcsak állandó játéklehetõséghez jutott a fehérvári alakulatban- korábbi klubjában, a Vasasban nem számított stabil kezdõjátékosnak -, de teljesítményével nagymértékben hozzájárult a piros-kék együttes várakozás feletti szerepléséhez. A labdarúgó a huszonkét fordulóból csak kettõt mulasztott sérülés miatt, szerzett hét találatot, és a produktumának színvonalát jól jelzi, hogy lapunk osztályzatai alapján az elõkelõ 13. helyen végzett a mezõnyjátékosok rangsorában. Minden adott volt tehát ahhoz, hogy a tavaszi idény is Komódiról meg a Videotonról szóljon, csakhogy a székesfehérváriak nem tudták megismételni az õszi futballjukat, ráadásul a korábbi közönségkedvenc mindössze háromszor lehetett a kezdõ tizenegy tagja. Mélyütés ez a javából, csakúgy, mint a klub ügyvezetõ igazgatójának, Viniczai Tibornak közelmúltban tett bejelentése, miszerint a futballista nyáron lejáró szerzõdését a vezetõség nem kívánja meghosszabbítani. -Noha a hét végén a megyei rangadón három sárga lapja miatt nem szerepelhetett, az elõzõ fordulóban az Újpest ellen tagja volt a Videoton kezdõcsapatának, ám ennek aligha lehetett volna hírértéke az õszi idényben. Mit szólt volna, ha valaki azt mondja önnek a felkészülés kezdetekor, hogy tavaszal mindössze háromszor lesz a kezdõcsapat tagja? -Valószínüleg megmosolygom - mondta Komódi László. - Talán mondanom sem kell, hogy hatalmas csalódás számomra ez a tavasz, fõleg annak a fényében, hogy a felkészülés elsõ szakaszában semmi sem utalt a késõbbi történésekre. Aztán nem sokkal a bajnokság kezdete elõtt leigazoltuk Dvéri Zsoltot, akivel tulajdonképpen egy poszton játszunk, ráadásul fehérvári kötõdése is van, mégsem gondoltam a mellõzésemre. Márcsak azért sem, mert a szakmai stábtól azt hallottam, hogy gond nélkül futballozhatunk akár két irányítóval is. - Csakhogy ez nem így lett, hiszen ön a második fordulóban már a kispadon találta magát. - Ráadásul a DVSC ellen még csereként sem léptem pályára, és ez már elõrevetítette a késõbbi gyötrelmeket. A következõ, Dunaferr elleni találkozón néhány percnyi játék után kiállítottak, és csak az ETO meg az Újpest ellen lehettem újra a kezdõcsapat tagja. Az õsz alapján talán mondhatom, ennél azért többet reméltem... A közelmúltban elbeszélgettem az ügyvezetõ igazgatóval, Viniczai Tiborral, aki közölte, hogy nem kívánják meghosszabbítani a lejáró szerzõdésem. Hozzátette, még akkor sem döntenének másként, ha a vezetõedzõ, Várhidi Péter esetleg ragaszkodna hozzám. Nem estek jól a szavai, de szeretem az õszinte embereket, és tudomásul vettem a bejelentést. - Ha négy forduló múlva megvonja a székesfehérvári szereplésének a mérlegét, mire emlékszik majd elsõsorban? - Arra, hogy tagja lehettem egy nagyon jó közösségnek, és hogy egy felkészült szakember keze alatt dolgozhattam. Csak a szépet szeretném megõrizni, így az õszre bármikor szívesen gondolok majd vissza. Bízom abban, hogy mások is emlékeznek majd arra a huszonkét fordulóra, amikor húzóembere voltam a Videotonnak. És ha így lesz, akkor remélhetõen elhiszik rólam azt is, hogy lehet még két-három jó évem az élvonalban... |
|
2002.05.09. 09:15 | |
Vissza | ![]() |