Az első félidőben nem látszott, hogy a két csapat között 33 pont különbség van a táblázaton a listavezető Videoton javára. A sereghajtó Szolnok jól megszervezte védelmét és mikor labdát szerzett, gyors ellentámadást vezetve többször is veszélyeztette a vendégek kapuját.

Néhány kimaradt helyzetet követően aztán egy szép támadás végén, a 15. percben a hosszú idő után először eredményes Zsolnai bevette a listavezető kapuját (1-0), sőt, a sereghajtó továbbra is aktív maradt, Fitosnak például akadt egy veszélyes lövése, ami után Simon Antal foghatta a fejét, hisz vaskos fordulópont lehetett volna, ha az is bemegy.

Ehelyett egyre inkább magára talált a picit álmos Videoton, Sándor lövése a lécet súrolta, majd egy nagy védelmi hiba után egyenlített a vendégcsapat, ki más, mint a már 18 gólnál járó Alves révén, a 33. minutumban.(1-1)

A félidő végén még Lencse előtt adódott egy kisebb lehetőség, de az eredmény nem változott.

 

A második játékrészben végig unalmasan csordogált a találkozó, gyakorlatilag a cseréken és a sárga lapokon kívül nem akadt említésre méltó esemény. És nem azért, mert a hazaiak beállak volna védekezni, hanem azért, mert a támadásoknál mindkét csapat bosszantóan sokat hibázott.

Bármilyen hihetetlen, ebben a félidőben egyetlenegyszer sem találták el a csapatok a kaput, de még a kapu felé tartó kísérletek száma is megszámolható volt egy kézen. Az eredmény így már nem változott, s bár a pontszerzés a szolnokiak részéről bravúr, igazából egyik csapat sem lehet elégedett a megszerzett pontok számával.

 

Érdekesség, hogy a mérkőzésről tudósító orgánumok - a már megszokott - óriási szórással adták meg a nézőszámot.

Pepsifoci - 3500, NB1.hu - 2500, Origo - 2000, Index - 2000, NSO - 1500.

A valóság azonban az, hogy a második félidő derekán készített panorámakép alapján 944 hazai szurkoló mellett, 276 vendég drukker tekintette meg a mérkőzést. Ez összesen 1220 fő + a büfék és mellékhelyiségek látogatói.